cikk
Lehetőség vagy a kormány játékszere?
Magyar Pedagógus Kar
A május 23-án lefolytatott általános vitában Hoffmann Rózsa a kormány oktatáspolitikáját puzzle játékhoz hasonlította, melynek utolsó eleme a Magyar Pedagógus Kar létrehozása lenne. Az ellenzék, a szakszervezetek és számos civil szervezet ellenzi a tervet, mégis felvetődik a kérdés, hogy a pedagógusok szempontjából van-e pozitív olvasata a javaslatnak. A cikk röviden bemutatja az új testület létrehozására irányuló jogszabálytervezet, az ezzel kapcsolatos véleményeket és megvizsgálja, hogy a pedagógusok szempontjából milyen lehetőségeket rejt az új szervezet.
Az országgyűlés május végén tárgyalta Balog Zoltán emberi erőforrások minisztere által jegyzett törvényjavaslatot „az oktatás szabályozására vonatkozó egyes törvények módosításáról”. A javaslat letölthető erről a link-ről.
A jogszabálytervezet leglényegesebb eleme (9 – 10. §) a Magyar Pedagógus Kar létrehozása. A tervezet szövege szerint a jövőbeli Magyar Pedagógus Kar az állami és önkormányzati fenntartású köznevelési intézményekben pedagógus-munkakörben közalkalmazottként foglalkoztatottak önkormányzattal rendelkező köztestülete. A Kar tagja az a pedagógus lesz, akik az említett köznevelési intézményben pedagógus-munkakörben történő foglalkoztatásra szóló kinevezést kapott. A Kar a feladatait országos szervei, továbbá a megyékben és a fővárosban működő területi szervei útján látja el.
A Kar feladatai:
- az érettségihez kapcsolódó közösségi szolgálat szervezése,
- véleményezési jogot gyakorol a köznevelést és pedagógusképzést érintő jogszabályok megalkotása és módosítása során,
- a feladataival kapcsolatban az illetékes állami szervhez fordulhat,
- a köznevelési intézmény magasabb vezetői megbízásával kapcsolatos pályázati eljárás során ‒ a pályázó kérésére ‒ szakmai ajánlást adhat,
- a feladat- és hatáskörét érintő bármely kérdésben javaslatot tehet az oktatásért felelős miniszternek,
- megalkotja Alapszabályát, valamint a Pedagógus Etikai Kódexét (a továbbiakban: Etikai Kódex),
- a Köznevelési törvényben, valamint az Alapszabályban és az Etikai Kódexben foglaltak szerint tagjával szemben etikai eljárást folytathat,
- konferenciákat, szakmai napokat szervez az Alapszabályban meghatározott módon,
- díjat alapíthat,
- tagjai számára jóléti és egyéb, az Alapszabályban meghatározott kedvezményes szolgáltatásokat nyújthat.
A Kar legfőbb képviseleti szerve az Országos Küldöttgyűlés, amelyet a területi szervek küldöttei alkotnak. Az országos képviseleti és ügyintéző szervek, valamint azok tisztségviselői tevékenységének segítésére, valamint a különböző kamarai feladatok összehangolására Központi Iroda működik az Elnökség irányításával és a „főtitkár” vezetésével.
A Kar szakmai tagozatai:
1. óvodai,
2. magyar nyelv és irodalom,
3. nemzetiségi,
4. idegen nyelvek,
5. matematika,
6. ember és társadalom,
7. ember és természet,
8. földünk, környezetünk,
9. művészetek,
10. informatika,
11. életvitel és gyakorlati ismeretek,
12. testnevelés és sport,
13. kollégiumi,
14. szakképzési,
15. fejlesztő- és gyógypedagógusi,
16. intézményvezetői.
A Kar törvényességi felügyeletét az oktatásért felelős miniszter látja el.
A Kar Területi Küldöttgyűlése tagjainak megválasztásával, az Országos Küldöttgyűlés alakuló ülésének előkészítésével és lebonyolításával, továbbá a Kar tisztségviselőinek és bizottságainak megválasztásával összefüggő feladatok ellátására háromtagú Előkészítő Bizottság alakul, amelynek tagjait és elnökét az oktatásért felelős miniszter fogja kijelölni.
2014. április 30-ig a Kar Országos Küldöttgyűlése alakuló ülést tart, amelynek összehívásáról az oktatásért felelős miniszter gondoskodik. Az Országos Küldöttgyűlés alakuló ülésén dönt a Kar Alapszabályának elfogadásáról, megválasztja a Kar képviseleti és ügyintéző szerveit.
2014. április 30-ig a Kar Országos Küldöttgyűlése alakuló ülést tart, amelynek összehívásáról az oktatásért felelős miniszter gondoskodik. Az Országos Küldöttgyűlés alakuló ülésén dönt a Kar Alapszabályának elfogadásáról, megválasztja a Kar képviseleti és ügyintéző szerveit.
Az Előkészítő Bizottság feladatai:
a) elkészíti az Ideiglenes Választási Szabályzatot,
b) az Ideiglenes Választási Szabályzat szerint előkészíti és lebonyolítja az Országos Küldöttgyűlés tagjainak megválasztását,
c) javaslatot tesz az Alapszabályra.
A május 23-án lefolytatott általános vitában Hoffmann Rózsa a kormány oktatáspolitikáját puzzle játékhoz hasonlította, melynek utolsó eleme a Magyar Pedagógus Kar létrehozása lenne.
A vita teljes szövege letölthető ezen a link-en.
Az államtitkár asszony szerint a testület létrehozásának célja, hogy a pedagógus pálya rangját emeljék, feladatai közül pedig kiemelte a Kar tagjaira vonatkozó etikai kódex létrehozását és alkalmazását. Egyértelművé tette, hogy szakmai kérdésekben, a Kar létrehozása után, a kormányzat a Kar tagozatait tekinti elsődleges partnernek.
A vitában Osztolykán Ágnes LMP-s parlamenti képviselő nehezményezte, hogy a javaslat felborítja a szakmai egyeztetés eddig kialakult rendjét, gyengíti a szakszervezetek és a civil szervezetek tárgyalási pozícióit. Az ellenzéki képviselő a létrehozandó testületet a kormány eszközének tekinti, amellyel rákényszeríti az akaratát a pedagógusokra.
Farkas Gergely, a Jobbik képviselője ugyanezen vitában a kötelező tagságot nehezményezte és kiemelte az általa „gumiszabálynak” nevezett titoktartási részt, ami kimondja, hogy „a kar tagja a tevékenysége során tudomására jutott információkat csak a kar jogos érdekeinek, működésének, a közszolgálat érdekeinek, működésének veszélyeztetése, valamint a személyhez fűződő jogok megsértése nélkül hozhatja nyilvánosságra”.
Michl József a KDNP képviselője a Kart és annak kötöttségeit egy iskolai tantestülethez hasonlította, ezzel a hasonlattal válaszolva a kritikákra.
A szakszervezetek többsége, ha nem is lelkesen, de tudomásul vette a Kar létrehozását. A PDSZ azonban petíciót juttatott el a magyar közjogi méltóságokhoz, melyben követeli a törvénytervezet visszavonását
Miklósi László a Történelemtanárok Egyletének (TTE) elnöke szerint az intézmények államosítása után a pedagógusok immár személyükben is államosítva lesznek.
A magyarnarancs.hu megkeresésére válaszoló pedagógusok nemcsak a törvénytervezet bizonyos pontjait kritizálják, hanem magát a koncepciót is elhibázottnak tartják.
Az elmúlt napok eseményei azt bizonyították, hogy a kormány ragaszkodik a javaslathoz, azt mindenképpen meg fogják valósítani. A pedagógusoknak azon kell elgondolkodniuk, hogy hogyan viszonyuljanak az új testülethez. Ha a pedagógusok egységesen elutasítják a Magyar Pedagógus Kar létrehozását, akkor a kormányzat minden igyekezete ellenére sem tudja működtetni. Ennek azonban kicsi a valószínűsége, hiszen a javaslat elleni tiltakozások (a jelentős sajtóvisszhang ellenére), társadalmi támogatottság hiányában, elhaltak. Ha a pedagógusok többsége passzívan viszonyul a Kar létrehozásához, akkor tényleg a kormányzat játékszerévé válik a Magyar Pedagógus Kar. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy ennek a forgatókönyvnek van a legnagyobb esélye. A harmadik lehetőség az, ha a pedagógusok kihasználva a javaslat adta lehetőségeket, ténylegesen a közös véleményük kialakítására és kifejezésére használják az új intézményt.
A javaslat elfogadása után a háromtagú „Előkészítő Bizottságnak” meghatározó szerepe lesz, hiszen ők szervezik meg az első területi választásokat, azaz az ő tevékenységük alapján alakul ki a Kar legfontosabb testülete: az első Országos Küldöttgyűlés. Másrészt ők tesznek javaslatot a Kar működését meghatározó Alapszabály első verziójára.
A minisztérium biztosítja a Kar kialakításához és működéséhez szükséges pénzt és felette a törvényességi felügyeletet is ellátja, így a kormányzatnak jelentős nyomásgyakorlási eszközei vannak a Karral szemben. Ez komoly veszélyt jelenthet az új testület demokratikus működésével kapcsolatban.
Azonban nekem az a véleményem, hogy a demokrácia nem önmagától működik, hanem azt működtetni kell. Ha a pedagógusok komolyan veszik a Kar kialakításában és működtetésében való részvételt, akkor az oktatáspolitika valódi szereplőjévé válhatnak.